Bő két évvel ezelőtt egy óriási bukást/kudarcot éltem meg. Legalábbis akkor még így gondoltam rá, hiszen totál padlóra kerültem, mind lelkileg, mind egzisztenciálisan, amikor véget ért egy párkapcsolatom. Pontosabban én léptem ki, mert HÁLA A JÓ ISTENNEK még úgymond időben feleszméltem, hogy egy brutálisan mérgező kapcsolatban voltam. Szinte a kezdetektől fogva manipulációval, érzelmi zsarolásokkal volt teli, valamint a vége felé már az enyhébb fizikai bántalmazás is terítéken volt. Miként sodródtam bele egy újabb bántalmazó kapcsolatba? Erre Almási Kittinek van egy érdekes magyarázata, amit bevallom őszintén még nem sikerült teljesen megértenem, megemésztenem.

Mindenesetre csak nemrégiben döbbentem rá, hogy szinte kizárólag ilyenek voltak az életemben, vagyis azelőtt még soha nem tudatosult bennem, hogy bármelyik kapcsolatom is bántalmazó lett volna. Nem működött, szétmentünk és az okokat keresve mindig csak a felszínt kapargattam. Viszont ezúttal úgy lettem beledobva mélyvízbe, hogy már nem maradt más választásom, meg kellett tanulnom úszni. Más szóval el kellett kezdenem mélyre ásni és ténylegesen foglalkozni az önismerettel és az önfejlesztéssel.

Ma már áldásként tekintek vissza az életem eme szakaszára. Főleg, mert szó szerint a nulláról kellett újraépíteni magamat, teljesen egyedül egy idegen országban és ennek köszönhetem azt, hogy tudatosítottam magamban, történjen bármi, képes vagyok felállni.

Természetesen nem örülök annak, ami most a Világban zajlik, viszont azért borzasztóan hálás vagyok, hogy ez most történik, amikor igénylem és teljes mértékben élvezem is az egyedüllétet. És nem pedig akkor történt mindez, amikor még együtt éltem az exemmel. Nem is akarok belegondolni abba, hogy milyen lelki- és fizikai állapotban lennék most, ha össze lennék zárva egy bántalmazó partnerrel...

Saját fotó - Seven Sisters, East Sussex, England (2018)

Tudom a csapból is ez folyik, de hidd el, hogy ha valóban kreálsz magadnak egy tartható és reális napirendet, akkor garantált, hogy győztesen kerülsz ki ebből a helyzetből. Tudom miről beszélek, annó én is pontosan ezt éltem át. Mindig csak az adott napi feladatra koncentráltam, mert csakis így tudtam megőrizni a józan eszemet abban a borzalmasan nehéz válsághelyzetben. Amikor is nem volt elég, hogy új lakhelyet kellett keresnem (rövid időn belül kétszer is) és fel kellett dolgoznom a párkapcsolati sérelmeket, mindezt úgy, hogy a munkahelyemen napi szinten találkoztam az abuzáló exemmel. Mesélek majd a továbbiakban arról is, hogy miért csak 15 hónappal a szakítás után volt erőm munkahelyet váltani.

Hogy mi segített a túlélésben és minek a hatására lettem erősebb, mint valaha? Az nem másnak volt az eredménye, mint hogy kérdés nélkül erőt vettem magamon és a lenti 7 területre következetesen, nap mint nap odafigyeltem. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy mindig is egy rendszerető embernek tartottam magamat. Viszont éreztem, hogy egy még keményebb napi rutinra és további új szokások beiktatására is szükségem lesz:

1. Testmozgás: Az első dolgom volt, hogy a heti 3-4 edzést visszavezettem, amit egyébként világéletemben imádtam, soha nem kellett noszogatni, hogy menjek. De az exem mellett többek között ez is elmaradt. Erről majd külön mesélek, hogy miért. Pénzem nem volt, hogy visszamenjek az edzőterembe, viszont szerencsére korábban már megvettem Pirner Alma egyik otthon végezhető edzős videócsomagját, illetve a kolléganőm/barátnőm, aki a lakótársam is volt akkor (hozzá tudtam átmenetileg elmenekülni az exemtől), nekem ajándékozta a kéz- és lábsúlyait, úgyhogy erre sem kellett költeni, na nem mintha lett volna miből. (Egyébként az edzések súly nélkül is kifejezetten hatásosak voltak. Azóta amúgy már megvan Alma összes videója.)
2. Meditáció: Totálisan új szokásként iktattam be a meditálást, a megerősítések hallgatását, a motivációs videók nézését a reggeli és esti rutinomba. Mindezeket egy amerikai YouTube-ozó, Stephanie Lyn -aki amúgy a bántalmazó kapcsolatokkal és a nárcizmussal foglalkozik- javaslatára tettem. Ez játszott/játszik a legjelentősebb szerepet a talpra állásomban és persze a gyógyulási folyamatban is. Itt olvashatod, az én tapasztalataimat, de leginkább szokásaimat a meditációt illetően.
3. Egészséges étkezés: Annak ellenére, hogy már hosszú évek óta egészségtudatosan próbáltam étkezni, az édességeknek soha nem tudtam ellenállni (amit nyilván a szeretethiány miatt tömtem magamba, igaz időszakosan, de mértéktelenül). Ámde a brutális mennyiségű stressz miatt, amit ebben a bántalmazó kapcsolatban és még utána is hosszú ideig át kellett éltem, felszínre kerültek a korábbi rejtett emésztési zavaraim és gyomorproblémáim. Ennek orvoslására pedig egy hajmeresztően szigorú diétába kellett belekezdenem, amit Alma segítségével alakítottam ki. De erről is írok még bővebben a későbbiek során. Ebből a szempontból egy igazi tesztként tekintek a jelenlegi időszakra, ugyanis most megmutathatom saját magamnak, hogy igenis képes vagyok legyőzni az evészavaromat és a cukortól való függőségemet.
4. Folyadékbevitel: Hosszú-hosszú évek óta fokozottan odafigyelek erre is és viszonylag könnyedén elfogyasztom a megfelelő mennyiségű vizet, de látom és tudom, hogy sokaknak ez sincs fókuszban, pedig ez is elengedhetetlen a jólléthez.
5. Naplózás: Emlékszem még tinédzser koromban volt, hogy néha írtam naplót a gondolataimról, érzéseimről (ami sajnos már nincs meg, pedig borzasztóan kíváncsi lennék, hogy pontosan mit is írtam le) és legközelebb csak 30 évesen kezdtem el alkalomadtán írogatni. Csakhogy 2 évvel ezelőtt részt vettem Szabó Péter egy londoni előadásán, amire egyébként úgy mentem el, hogy azt sem tudtam, hogy ki Ő és úgy vettem meg a belépőjegyet, valamint a vonatjegyet, hogy konkrétan nem maradt több pénzem arra a hónapra, mivelhogy akkoriban (1,5-2 hónapon keresztül) kettő helyre is fizetnem kellett az albérletet. Ezt is mindenképpen elmesélem majd, mert tanulságos a történet, ami természetesen az exemhez és az erőfitogtatásához kötődik. De a lényeg, hogy jókora inspirációt kaptam a naplóíráshoz, ami azóta is tart.
6. Olvasás: Szintén Péter előadásán kaptam motivációt a napi szintű reggeli és esti olvasáshoz. Még ha csak 1-2 oldalhoz van is időm/erőm/kedvem, akkor is büszkén veregetem meg a vállam, hogy teljesítettem a kitűzött célt.
7. Alvás: Hát ez az, amit mondhatni évekig totál a háttérbe szorítottam. Vagy azért, mert bele lettem kényszerítve (szintén egy külön történet), vagy a szakítás utáni időkben már önszántamból, mert azt hittem, ily módon hamarabb érhetem el a céljaimat. Alma hívta fel a figyelmemet, hogy ezzel kifejezetten rosszat teszek az emésztésemnek (amivel ugye masszív problémáim voltak/vannak), az idegrendszeremnek és ezáltal a teljesítőképességemnek is. Úgyhogy közel 1 éve próbálok erre is kiemelten figyelni. A jelenlegi helyzetben pedig tényleg megadatik a lehetőség, hogy leküzdjem a már-már krónikussá vált alváshiányomat.

Na most. Nem mondom, hogy könnyű, azt sem, hogy tökéletesen és botlások nélkül csinálok mindent, viszont fenemód kitartó vagyok. És 100.000%-ig biztosan állítom, hogy ezek nélkül ma nem mondhatnám azt, hogy büszke vagyok arra, hogy hol tartok, hogy milyen szemléletmódot képviselek, milyen értékrendeket tartok fontosnak. Persze rengeteg mindent kell és akarok is még megtanulni, többek között azt, hogy miként is ünnepeljem meg tudatosan a MEGÉRDEMELT sikereimet.

Közben lehet, hogy felmerült benned az a kérdés, hogy mégis miből lehet következtetni arra, hogy érzelmi zsarolás áldozata lettél-e, hogy bántalmazó kapcsolatban élsz-e? Ha igen, akkor mindenképpen ajánlom figyelmedbe azt az írásomat is, ahol 10 pontban foglaltam össze a legjellemzőbb vonásokat, melyet itt elolvashatsz.

Kíváncsian várom a véleményedet, történetedet, kérdéseidet itt a hozzászólások szekcióban vagy küldhetsz privát üzenetet is a Facebookon, de akár az Instagram oldalamon is.

Mottóm: Tegyünk napi szinten a lelki egészségünkért is!